Terray Andris beszámolója:
"Március 15-e alkalmából többen úgy döntöttünk, hogy valamelyik anyázós program helyett nekilátunk a kertnek, rendet és szerszámos házat vágunk a dombok tövében.
Miután leiratkoztam a levlistáról (Katit megkértem, hogy az eseményekről értesítsen időben) sejtettem, hogy érhetnek meglepetések, mikor meglátom, hogy áll a terep, de így is döbbenetes volt mekkorára nőttek a teherautók által odaszállított földkupacok. (A Corvin Negyed bővítése kapcsán sok-sok földet fognak még kitermelni, melyet időszakosan a telek fennmaradó részén fognak tárolni, hatalmas buckákat képezve. - szerk.)
A hegyek kicsit lekorlátozták a (mozgás)teret, így a kert az eredeti tervel ellentétben nem a Bókay utcával párhuzamosan fog futni, hanem arra merőleges lesz, a bejárati kaputól balra, egészen a fákig. (a kép alapján talán jobban érthető).
Délben egy laza szemétszedéssel kezdtünk, ami bemelegítésnek pont megfelelt, amíg kinyitott a szerszámokat rejtő Gólya. Meglepő módon nem volt sok a hulladék, és eleinte csak a injekciós tűkkel kellet vigyázni. De egyszer csak reccs, kidőlt mellettünk az egyik fa... Szerencsére se felénk, sem a szomszéd telken álló autókra nem dőlt, hanem szépen megállt az újonnan választott talapzatán. Gibbon átkéreckedett a parkolóba és a többiekkel közös erővel sikerült felénk, de biztonságos helyre dönteni.
Mint utólag kiderült, nem csak ennek a fának a belsejét ették meg a 80%-ban valami állatok, hanem a többi hasonló típusú, a kerítés mellett álló darabot is. Következőnek érdemes ezeket valahogy eltávolítani.
Egy óra elteltével, ígéretükhöz híven kinyitottak Gólyáék és már mehettünk is a pincében tárolt szerszámokért. Mire minden előkészület megtörtént a szél annyira feltámadt és az ünnepi eseményeknek is akkora százalékát mondták le, hogy a gyanúsan felénk kacsingató korhadt fák árnyékában inunkba szállt a bátorságunk és lemondtunk az aznapra kitűzött fő cél, a szerszámos házikó újjáépítéséről. Ha minden igaz, ez két héttel később kerül pótlásra.
A maradék időben a téglák egy részét és autógumikat hoztunk át a "hegy" túloldaláról, majd szépen lassan oszolni kezdett a tömeg.
Voltak új arcok és régi motorosok, lelkesedés és közös munka. Aki hozott sütit, vagy küldött (Tünde), annak külön köszönet, mert mindegyik nagyon finom volt (teszteltem őket :) )
Ha minden jól alakul, akkor következőnek felépül a szerszámos kamra és onnantól függetlenné válunk a Gólyától, bármikor ki lehet ugrani egy kis tereprendezésre, ha valaki mozgásra vágyik."