Sokak szemében a nyolcadik kerület még mindig egy sötét folt a Budapest térképen, én büszke vagyok rá, hogy itt nőttem fel, és hogy itt tevékenykedhetem. Az is külön öröm számomra, hogy a sztereotípiákat meghazudtolva nyugodtan dőlhetünk hátra a székben és élvezhetjük az aratás gyümölcseit magunk, illetve akikkel szívesen megosztjuk, és nem kellett eddig idegen kezektől tartanunk, még akkor sem, amikor hónapokig nem állt a kerítésünk. Annak is örülök, hogy egyre több járókelő, bámészkodó találkozik a kezdeményezésünkkel, és hogy vannak olyan helyi gyerekek, akik maguktól találtak ránk, és önkéntesen járnak hozzánk gazolni, ültetni, locsolni, a tevékenység és a teremtés öröméért.
A kert létrehozásában sok dolog inspirált, de ma eszembe jutott egy kiváló amerikai kolléga Bronxból, Majora Carter, aki egy egyedülálló zöldítési programot hajtott végre New York hírhedten szegény és közveszélyes negyedében, leküzdve az előítéleteket, támaszkodva a helyiek kreativitására, és öntudatára, tenni akarására.
A mellékelt videón beszél a teljesen alulról jövő kezdeményezésükről, őszintén, vagányan, és érzelmektől nem mentesen.
(A videón be lehet állítani a magyar feliratot a jobb sarokban)
Szeretnénk csinálni jövőre még több kertet a kerületben Józsefvárossal együttműködve. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, tapasztalatitokra, hogy ti milyen kerteket szeretnétek még? Ha szeretnétek beszállni a tervezésbe, akkor írjatok a kert@agrund.hu-ra is.
