Hajdu Melinda - egy gondos grundkertész ismeretterjesztő írása
Életem nagyobbik részét úgy töltöttem, hogy a katicabogarakról csupán igen felszínes ismeretekkel rendelkeztem. Azt persze tudtam, hogy van kétpettyes katica meg hétpettyes katica, sőt még valami négyfoltos szerecsenkata is rémlett. Ha még jobban megpróbálok visszaemlékezni, akkor pedig egy kisebb testű, sárga alapon sokpöttyös katica is beugrik. A katicák hasznosságát is ismertem: megeszik a gaz levéltetveket.
Később persze kiderült, hogy a dolgok egyáltalán nem ilyen egyszerűek: egyrészt – időrendben előbb – megjelentek nálunk is a harlekinkaticák, másrészt Grundkert-tagok lettünk, és a kertben látott furcsa, ismeretlen (vagy legalábbis annak hitt) élőlények miatt jobban utánanéztem a katicáknak. Nagyon távol vagyok attól, hogy katica-szakértő legyek, de ez nem akadálya annak, hogy egy rövid összefoglalót írjak a róluk.
A katicabogárfélék családjába (Coccinella-félék! Ugye milyen szép nevük van?) sok faj tartozik, és Magyarországon több mint hetven fajuk él, az ismert hét- és kétpettyes katicán kívül az egzotikusabb nevű szerecsenkatákon, füsskatákon keresztül a mocsári félböde, földitökböde és magrugóböde fajokig. Ezek egy része ragadozó, legnagyobb örömünkre megeszik a levéltetveket, esetenként pajzstetveket, lisztecskéket és takácsatkákat is. Egyes fajok, amelyek nem válogatósak, míg mások csak egy-egy levéltetűfaj fogyasztására specializálódtak, míg például a lucernaböde pedig növényevő. Nemcsak "kertjeinkben", hanem lombhullató és fenyőerdőkben is élnek katicák.
Ha sok a levéltetű, a katicabogarak is elszaporodnak. (A kertben a fekete levéltetvek voltak a legfeltűnőbbek, a tavaszi spenótot és a libatopot kifejezetten szerették.) Egyes katicabogarak imágói (kifejlett egyedei) és lárvái is ragadozó életmódot folytatnak [pl. hétpettyes katica, vagy a harlekinkatica], így életük során több mint 1000 levéltetvet is elfogyaszthatnak.
Az avarban, résekben, hasadékokban, farakásokban áttelelő példányok tavasszal a levelek fonákjára rakják le sárga színű petéiket, ezek kb. 1 hét múlva kelnek ki. A kikelő lárvákat valahol nagyon találóan miniatűr alligátoroknak nevezték, fekete alapon sárga-narancssárga-piros foltosak, és meglepően gyorsan tudnak közlekedni hat lábuk segítségével. A lárvák több vedlés után 10-30 nap múlva bábozódnak be, a báb pedig 1-2 hét alatt fejlődik kifejlett rovarrá, azaz imágóvá. Figyelem, a katicák bábja hasonlít a krumplibogár bábjához, de attól eltérően a katica bábja mozdulatlan és nincsenek lábai! (pontosabban: az egyik szabad báb, a másik pedig fedett, a krumplibogár bábja a talajban, a katicák rendszerint a leveleken bábozódnak – szerkesztői megjegyzés). A bábból frissen kikelt katica még nem pöttyös, hanem egyszínű, mintázata pedig fokozatosan alakult ki, mialatt megszárad és megkeményedik a bogár. Évente általában két nemzedékük fejlődik. Veszély esetén halottnak tettetik magukat, vagy pedig rossz ízű, sárgás folyadékot bocsátanak ki magukból, de ennek ellenére a madarak, nagyobb bogarak, pókok és sünök meg tudják enni a kifejlett katicákat is.
Néhány éve hazánkban is megjelentek a harlekinkaticák, „akik” rendkívül sokféle alakban jelennek meg (leggyakoribb a 18 foltos változat). Európába a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából telepítették be őket Ázsiából, és főképpen üvegházi növények védelmére vetették be. A faj kiszabadulva az üvegházi környezetből, megtelepedett és Európa-szerte inváziós fajjá vált. Az a probléma velük, hogy kiszoríthatják az őshonos fajokat (pl. mert táplálékhiány esetén más katicafajok lárváit is megeszik, a sajátjukat nemkülönben…), és sokféle problémát jelentenek pl. az áttelelő bogarak tömegesen jelenhetnek meg lakóépületekben is. Sok esetben szőlőfürtök közé is behúzódhatnak, így belekerülhetnek a mustba, és ronthatják annak minőségét, és akár tönkre is tehetik azt. A többi katicával ellentétben a harlekinkaticák hasi oldala narancsos-barnás, egy sötétebb, barnás vagy feketés színű pajzs alakú folttal, a lábaik pedig barnák. (A kertben is vannak harlekinkaticák, de hét- és kétpettyeset is láttunk.)
(De, a felsorolt negatívumok ellenére, ez a faj rendkívül hasznos számunkra, a levéltetvek elleni harcban, nemhiába, alkalmazzák már közel 10 éve a biológiai védekezésben. – szerkesztői megjegyzés.)
A fajok elkülönítését laikusok számára megnehezíti, hogy más katicáknak is lehetnek színváltozataik, a kétpettyes katica például a szokásos piros alapon két fekete pöttyös változat mellett megjelenhet fekete alapszínben is, a szárnyán két piros folttal. Az ún. tízpettyes katicabogár pedig alapból szeret sokféle alakot ölteni!
A kertben emellett egy kisméretű, sárga alapon sokpettyes katicát is láttunk (és persze máshol is, viszonylag gyakori faj): ő a huszonkét pettyes katica. Ez a katicafajta nem ragadozó, hanem penészgombákat, elsősorban lisztharmatot eszik.
Ezek után pedig menjünk ki a kertbe, és most már kicsit jobban kiművelődve vehetjük szemügyre Isten Tehénkéit.
További információk a harlekinkaticákról -
http://www.coleoptera.hu/harlekin/sajat/A_harlekinkatica.pdf
http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=1046993
http://www.coleoptera.hu/harlekin/leiras.php
Felhasznált források:
http://izeltlabuak.ucoz.hu/index/katicabogar_felek_coccinellidae/0-187
http://www.termeszettar.hu/anyagok/katica/kati.htm
http://greenfo.hu/hirek/2011/05/20/hetpettyes-az-ev-rovara
http://gazigazito.hu/?modul=oldal&tartalom=1186110
http://www.mrns.hu/hirek/a-harlekinkaticak-biologiai-fegyvert-hasznalnak-europai-rokonaik-ellen
https://hu.wikipedia.org/wiki/Katicabogár-félék
